A Munkácsy kiállítás megtekintése
PDF Nyomtatás E-mail
Share

Augusztus 16-án a Senior Center szervezésében és finanszírozásában a szegedi nyugdíjas egyesületekből 55-60 szépkorú élt a lehetőséggel, hogy megtekintse a Móra Ferenc Múzeum Munkácsy kiállítását.

A három teremben látható tárlaton 41 Munkácsy-festményt mutatnak be. Tenkné Auer Zsuzsanna tárlatvezetőtől megtudtuk, hogy a 36 négyzetméteres Golgota és másik 31 festmény Pákh Imre, Amerikában élő magyar származású üzletember tulajdonaként Bécsből érkezett. Öt festményt a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz, három alkotás - a Honfoglalás színvázlata és szénvázlata, valamint a Tálcás lány - a Móra Ferenc Múzeum saját gyűjteményének része.

A kiállítás nagy hatással volt a látogatókra nem csak a szuggesztív erejű képek miatt, hanem a kiváló tárlatvezetés okán is. Tenkné Auer Zsuzsanna Munkácsy mozgalmas életének ismertetése mellett sok érdekességet mondott el a festő művészetéről, technikájáról. Az egyes festmények elemzése révén sokkal jobban megérthettük a művész mondanivalóját, hogy mit jelent az, hogy Munkácsy realista festő volt. Nem csak azt jelenti, hogy felismerhetjük, mi van a képen, hanem azt is, hogy az ábrázolás a valóságot tükrözi. Munkácsy a szegénységet hitelesen tudja megfesteni, hiszen maga is megtapasztalta. Az Ásító inas is élhetett emlékezetében, mivel asztalos inas volt gyermekkorában. Megtudhattuk, hogy a Honfoglalás című festményén a sátor előtt álló nőalak ábrázolásához a tökéletes modellt szegedi látogatása során találta meg a Belvárosi Kaszinó avatóestjén. A népies képeihez vidéken fotóztatott embereket, a hű emberábrázolás érdekében. A Golgota készítésekor meg akarta figyelni, hogy az emberi test, az izmok hogyan változnak a keresztre feszítéskor. Megkérte híres modelljét, hogy felkötözhessék egy keresztre, de mivel az illető ezt nem vállalta, magát kötöztette fel, s fotóztatta le.

A művész életéről röviden ejtenék szót: Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson, bajor eredetű családban, eredeti családneve Lieb volt. 1851-re teljesen árván maradt, és testvéreitől külön választva Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki szerényen élt és asztalos inasnak adta. Az itt töltött 3 év komoly megpróbáltatásokat jelentett neki.
Aradon vállalt asztalos munkát, s itt ismerkedett meg Szamossy Elek akadémiai végzettségű festővel. Ő tanítgatta két éven át és segítette Pestre, ahol neves festőbarátok vették pártfogásukba.
A bécsi és müncheni akadémiai tanulmányok után 1868-ban Düsseldorfba ment továbbtanulni, ahol az Ásító inas című életképe készült, majd a Siralomház c. többalakos kompozíciója, amely elnyerte a Párizsi Szalon egyik aranyérmét.
1872-ben átköltözött Párizsba, műtermet bérelt és tovább festette realista hangvételű népi életképeit (Zálogház, Bohém, Öregasszony, Éjszakai csavargók, Falu hőse, Öreg paraszt).
1873-ban barátja, Paál László meghívására a Párizs-közeli Barbizonba utazott, ahol a művésztelep művészei a szabadban festették képeiket, témáikat a hétköznapi életből merítették. Ekkor készült például a Rőzsehordó nő és a Köpülő asszony, Cigányok az erdőszélén című képe.
Munkácsy 1874-ben elvette feleségül de Marches báró özvegyét, Cécil Papiet, és ettől kezdve felváltva élt párizsi palotájukban és a belgiumi Colpachon, felesége birtokán. Szerelmi házasságot kötöttek. Az asszony jó menedzser volt, szervezte a pénteki fogadásokat. 1876-ban megfesti Milton című képét, amivel elnyeri a Párizsi világkiállítás aranyérmét. A népi életképek helyett tájképeket és portrékat festett (Szántás Colpachon, Tájkép tóval, Erdő széle).
Munkácsy magyarországi látogatásainak emlékét őrzi a Téli út, a Magyar táj, a Mosó nők.
A leghíresebb arcképei is barátairól készültek, mint Paál László, Liszt Ferenc, Madame Chaplin, Reök Ivánné arcképe is.
Az igazi nagy változást életművében a Krisztus trilógia megfestése jelentette. A trilógia első darabja a Krisztus Pilátus előtt kettőjük első találkozását örökíti meg. A második darab a Golgota volt, amely 1884-re lett készen. A témát János evangéliumának 19. fejezete szolgáltatta, amely leírja Jézus halálát. Itt azt a pillanatot láthatjuk, amikor Krisztus meghal a kereszten, az ég elsötétedik, és a nézők távoznak, csak a kereszt körül maradnak gyászoló családtagjai. A harmadik darab az Ecce Homo, amely csak 1896-ra készült el. Ebben megfestette Krisztus és Pilátus második találkozását, amelyre Jézus megostorozása után került sor. A képen azt látjuk, amint Pilátus rámutat a megkínzott, megcsúfolt Jézusra, mire a tömeg ordítani kezd és megfeszítését követeli.
A 80-as években tájképeket és arcképeket fest, de megjelenik egy új műfaj, a polgári életkép, vagy szalonkép, amelyeken a gazdag emberek gondtalan és fényűző világát jeleníti meg (Cukortolvaj, Pálmaházban, Merengő nő kutyával). Ezek a képek megrendelésre készültek, a megrendelők pedig politikusok, hercegek, grófok, milliomosok voltak, akik részt vehettek a Munkácsy házaspár híres péntek délutáni fogadásain, melyeket Munkácsy felesége, Cécile szervezett. Ezeknek a képeknek az eladása fedezte a palota kiadásait és biztosította azt a nyugodt hátteret, amely lehetővé tette a monumentális művek munkálatait.
1884-ben Munkácsy kapta meg a megbízást Bécsi Kunsthistorisches Múzeum mennyezetképének megfestésére. A mű címe a Reneszánsz apotheozisa lett.
1892-ben a magyar államtól megbízást kapott a Honfoglalás című kép megfestésére az Országház számára. A képhez számos vázlatot készített, ezek közül kettő a Szegedi Móra Ferenc múzeum tulajdonaként látható a kiállításon.
1897. február 4-én idegei felmondták a szolgálatot. Egyre romló állapota miatt szanatóriumban ápolták 1900. május 1-jén bekövetkezett haláláig. A Műcsarnokban felállított ravatalánál százezrek tették tiszteletüket.

Munkácsy Mihály 19. századi magyar festészet kimagasló alakja, a legnépszerűbb magyar festő, akinek művészete mély nyomokat hagyott az egyetemes festészetben. A népszerűség egyik oka a különleges életút, amely a sötét nyomorból a párizsi és európai előkelőségek csillogó világába vezetett. A látványos fogadásokat is kedvelő művész a hétköznapokban keményen dolgozó és egyszerűen élő ember volt. Amikor már tehette, díjak alapításával támogatta a tehetségeket, többek között Ripl Rónay Józsefet. A műveiből áradó erő, látásmódjának természetessége és érzelemgazdagsága áthatja minden művét.
Aki még nem látta a kiállítást, jó szívvel ajánlom megtekintésre.

A szerencsés tárlatlátogatók nevében köszönetet mondok a Senior Centernek a kiállítás megtekintésének lehetőségéért. Külön köszönet illeti Tenkné Auer Zsuzsannát a kiváló tárlatvezetésért.

    Szekeresné dr. Makra Ibolya
    Szeged M.J. Város Önkormányzata
    Nyugdíjas Egyesületének tagja

Keressen bennünket a Facebookon is!

Képekből ízelítő

Klubjaink